2013-ban, 16 évnyi aktív droghasználatot követően, mentálisan és fizikálisan szinte teljesen leépülve léptem át a Misszió küszöbét. Reménytelenségtől és elkeseredettségtől vérzett a lelkem. A házba érve, a srácok megöleltek és biztattak, hogy a legjobb helyen vagyok. Ne aggódjak, segíteni és támogatni fognak. Sok év után, először éreztem, hogy végre megnyugodhatok és talán tényleg létezik ez a hely, ahol új életet kezdhetek.

13 hónapot töltöttem a terápián, majd fél évet voltam Budapesten félutas lakhatásban. Hetente jártam utógondozó csoportra és elkezdtem tanulni, dolgozni, élni.

2015-ben kezdtem el dolgozni az MRE KIMM Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon felnőtt részlegén, majd 2019 óta a Fiatalkorúak (Tinirehab) részlegén vagyok esetkezelő mentor. Feltettem az életem a hozzám hasonló szenvedélybeteg  felnőtt emberek és a deviáns viselkedési formát mutató tinédzser srácok életének megváltoztatására.

Közben megházasodtam és született egy kisfiam, aki bearanyozza a mindennapjaimat. (na persze nem mindegyiket:))

2018-ban kezdtem el foglalkozni magánúton is kliensekkel és hozzátartozóikkal, amiről bővebben a maganaddiktologia.hu oldalon tájékozódhatsz.

2021-ben szereztem meg az első diplomámat, Szociális munka szakon, majd a Pécsi Tudományegyetemen tanultam tovább, Reflektív Addiktológiai Szociális Segítő szakirányon.

Szeretek a terápián lévő srácokkal együtt focizni és kertészkedni. A csoportjaim nagy része eléggé interaktívra szokott sikerülni, ahol ugyanolyan jelentőséggel bír a kliensek véleménye, mint az enyém. Fontosnak tartom, hogy együtt formáljuk a terápiás mindennapokat, az egyének és a közösség igényeire szabva.

„Kár, hogy bármerre megy az ember, mindig viszi magát.”